Fülpösdaróc

Weboldal

A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.

A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.

1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7).

1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.

Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.

A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.

A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.

A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze.